A szenzomotoros integrációs zavar (SPD)

Annak ellenére, hogy napjainkban az egyes vizsgálatok szerint hat gyermekből egyet érint a szenzomotoros integrációs zavar, mégis kevesen tudják, hogy pontosan miről is van szó.

Legtöbbször a SZENZOROSSÁG nem megfelelően alapos vizsgálat alapján autizmusnak vagy ADHD-nak van elkönyvelve, pedig sok esetben a szenzorosság önmagában létező probléma, amely MOZGÁSFEJLESZTÉSSEL TELJESEN MEGSZŰNTETHETŐ.

A szenzoros integrációs zavar elnevezés megalkotása és diagnózisának leírása az Egyesült Államokból, Anna Jean Ayres gyermekpszichológustól, az Ayres-terápia megalkotójától származik, aki a ’70-es években foglalta össze a tudnivalókat és alkotta meg a máig alkalmazott legfőbb terápiás módszert. Hazánkban több mint tíz éve foglalkoznak a különálló diagnózissal, de a köztudatban még kevéssé elterjedt a szenzorosság létezése és az tény, hogy megfelelő időben való felismerése és az időben megkezdett mozgásfejlesztés teljesen megszüntethető a helyzet.

A szenzoros integrációs zavar esteén a gyermek számára nehézséget okoz az egyes érzékszervekből származó információk, mint például a mozgás, az érintés, a tapintás, a szaglás, az ízérzékelés, a látás és a hallás feldolgozása és ezekből az ingerekből származó információra való megfelelő reagálás.

Jean Ayres elmélete szerint a szenzoros gyermek agya bizonyos esetekben nem képes megfelelően funkcionálni és ez magatartásbeli, beilleszkedési és tanulási zavarokat okozhat.

A szenzorosság kettős magatartási mintákat és ennek keveredését is mutathatja. Egyes esetekben inkább az ingerkerülő, más esetekben az ingerkereső magatartás, sőt akár ezek keveredése is jellemző lehet.

Hogyan alakul ki a szenzorosság?

A jelenlegi ismeretink szerint a szenzorosság gyakran veleszületett, de akár örökölt idegrendszeri nehézsége is lehet. Előfordul azonban, hogy a szenzorosság hátterében valamilyen gyermekkori trauma, például a családi légkörben eluralkodó feszültség váltja ki. Emellett más fejlődési akadályok például a csecsemőkori reflexek visszamaradása is okozhatja a szenzorosságot.

Milyen viselkedésmintákat mutat egy szenzoros gyermek?

Szenzorosságra lehet gyanakodni akkor, ha a gyermek:

- túlzottan kötődik az Édesanyához: csecsemő- vagy kisgyerek esetén, ha a kicsi az anyján kívül senkivel, még az apjával sem marad meg

-túlérzékeny: pl. hisztériás rohamot kap attól, ha a ruha cetlije piszkálja a bőrét, vagy nem képes tolerálni, ha különböző állagú ételeket egyszerre kellene megennie, tehát külön kell választania tányérjára kerülő ételeket színek vagy állag szerint, hogy megnyugodjon.

- zavarja az érintés: agresszívan reagál rá, nem tűri a simogatást, közösségben akár véletlen fizikai kontaktust is bántalmazásként él meg.

- érzéketlen: bizonyos ingerekre, mint például az érintés, a fájdalom, az átalagnál jobban hiányzik ezért a gyermek félelemérzete. Sok szülőnek először akkor tűnik fel, hogy valami nincs teljesen rendben a gyermeke viselkedésével, ha gyermeke tele van kék-zöld foltokkal és fel sem tűnik neki vagy egy hatalmas esés után sem kezd el sírni, meg sem érzi.

- ügyetlen, esetlen,

- csetlik-botlik a saját lábában is,

- a nagymozgások megkésetten jelentkeznek

- számára nehezen mennek a finommotoros mozgások, akár a ceruza megfogása, a rajzolás, vágás, gyöngyfűzés

- visszatérően egyensúlybeli problémákkal küzd.

Érdemes felfigyelni az alábbi jelekre is.

- A gyermek utálja, hogy ha a haját vágják, tiltakozik a hajmosás és a fésülés ellen,

- A gyermeket zavarják az erős hangok vagy a hangos beszéd

- nem szeret öltözködni, zavarja túl sok réteg, ha lehet tépne le mindent magáról

- ha folyamatosan rág valamit, akár a pólója vagy a kabátja szélét.

Mi tehetünk, ha gyermekünknél szenzorosságot diagnosztizálnak?

Keressünk megfelelő szakembert és kezdjük meg mielőbb a célzott mozgásfoglalkozást, amelyek kifejezett az idegrendszer megfelelő területeit dolgoztatják, ezáltal elősegítik az érést és a gyakorlati tapasztalatok szenzoros integrációs zavar az idegrendszer érésével valószínűleg teljesen eltűnik.

Viszont, ha a szenzorosság nem kerül időben felismerésre és nem kezdődik meg még az iskolába kerülés előtt a korai fejlesztés, akkor az a gyermeknél a későbbiekben tanulási zavarokat, diszlexiát, diszgráfiát okozhat.

Milyen eszközökkel dolgozik a szenzomotoros fejlesztés?

A szenzomotoros fejlesztés sajátossága és sikere a játékos elemek mozgásba integrálásában rejlik.

A fejlesztő órákon rengeteg izgalmas, színes, különböző tapintású, formájú eszközöket használunk, amelyek segítik a finommotorika és az érzékelés fejlesztését. Emellett a gyermekkel játékos mozgásos feladatokat végzünk, amelyek során kúszunk, mászunk, csúszunk, gördülünk, billegünk, dülöngéléses feladatokra invitáljuk őket. A foglalkozás játékosságát, az óra alapjául szolgáló mesetörténet is adja, amelynek segítségével a mese fonalát együtt görgetve játékosan haladunk végig a pályákon. Kincset keresünk, esőerdőben barangolunk, akadálypályákon haladunk át. Nem csak gyermek testét, hanem a fantáziavilágának bevonásával és annak fejlesztésével a lelkét is tréningezzük minden alkalommal. A foglalkozás így közös élményként, nem pedig kötelező óraként marad meg a gyermek emlékezetében

Szuper otthoni közös feladat tipp:

Egy nagy tál rizsbe üveggolyókat, kisebb figurákat, akár fa kocka vagy más formájú elemeke szórunk, majd a gyereknek ki kell tapogatni a különböző méretű, tapintású dolgokat.

Ez a játék azért kiemelkedően szuper, mert az ujjak végén rengeteg idegvégződés helyezkedik el, amely szintén fontos az ingerlésben és annak fejlesztésében.

További mindennapi támpontok, ötletek, ha a szenzoros gyermek van a családban:

- Alakítsatok ki rutinokat, amelyekhez a gyermek biztonságosan alkalmazkodhat.

- Legyél türelmesebb szenzoros gyermekeddel és csak tényleg akkor közölj vele információt, amikor Rád figyel. Adj neki több időt, hogy feldolgozza a kérdésedet.

- Használjatok órát a feladatok teljesítéséhez

- Használjatok vizuális segítségként színkódokat, eszközöket, képeket, rutinkártyákat.

- Süssetek, főzzetek közösen a gyermekkel, engedd neki, hogy lisztet fogjon, tésztát gyúrjon, öntsön adagoljon, ismerkedjen a különböző textúrákkal.

- Készíts klasszikus só liszt gyurmát és készítsetek együtt gombócot, kígyót, csigabigát.

- Biztosítsd a gyermek mindennapi mozgását, ha lehet beiktatva a speciálisan részükre kidolgozott mozgásterápiákat.

- Töltsetek minél több időt a természetben engedd, hogy kússzon, másszon, kiránduljatok sokat. Nincs is jobb fejlődési lehetőség a gyermek számára, mint az ugrálás, fáramászás, billenő köveken egyensúlyozás, hintázás, mászókázás, futás, botok, kövek cipelése, dobálása.

- Készítsd változatos felületű pályát otthoni elemekből. Használd a kanapét, a párnákat, takarókat, fürdőszobai kilépőre ragasztott kupakat (rücskös), rücskös csúszásgátlót, ülőpárna rücskös felületét, különböző méretű fellépőket. Engedd meg a gyermeknek, hogy mezítláb mehessen végig a pályán.

- Készíts otthoni szenzomotoros fejlesztő szőnyeget különböző felületek, anyagok és tárgyak felhasználásával. Ha kreatív ötleteket keresel házi szenzomotoros szőnyegkészítéséhez keresd a Blog menüpontban az erről szóló blogbejegyzést. Kattints IDE.

Prehabilitáció - Fókuszban a mozgás és az egészség

A szenzomotoros integrációs zavar (SPD)

Adatvédelemi tájékoztató

Értesülj első kézből legújabb tartalmaimról!

Regisztrálj, vagy lépj be az oldalra!